Hogy segít a test a meditációban?

A taoista út abban különbözik a többitől, hogy a testet mint anyagot és annak érzeteit külön szentségként tiszteli. Gyakorlóik úgy vélik, hogy a mai korban, amikor is nem jut minden tanítványra egy mester, szükségünk van az olyan visszaigazolásra, mely biztosít az előrehaladásunk helyességében. Kezdetben az általános meditációk, melyeket keresztbevetett lábbál végzünk, szabad teret adnak az elmélkedésre, az ábrándozásra, vagyis az elterelődésre. Később, amikor a tanítvány, képes túljutni a szétszórtságon, a számtalan belső élmény sűrűjében eltévedve kételyekbe ütközhet. Ha e kételyek esetleg büszkeséggel vegyülnek, sértődékenység és mások állandó minősítése fogja jellemezni a gyakorlót.


A meditációban való haladás, bármennyire is szellemi tevékenységként tűnik, testi szinten is megjelenik. Ha a tanítvány ismeri ezeket a testi jeleket, képes tudati mozgásait helyes irányba terelni, sőt a testtől tanulva, a gondolkodás és elmélkedés általános hibáit megszüntetni.