Taoista Szentiratok

Zhang Boduan: Külső gyűjtemény

Az alábbiakban Zhang Boduan (張伯端) fő művéből, a Wùzhēn piān (悟真篇) Külső gyűjteményének 2. részéből (Versek különböző témákról) olvashatunk egy részletet. A mű felépítésének bemutatását lásd itt.

Zhang Boduan: Nem elmélkedés

Micsoda vicc a tudatom, egy tökfilkó, egy bugris, most mozdulatlan, most túláradó,
higgadtan engedi a dolgoknak, hogy olyanok legyenek, amilyenek.
Nem tudom, hogyan műveljem a szellemi gyakorlást,
mégsem csinálok semmit rosszul.
Soha nem segítettem másokat, mégsem vagyok a saját hasznomat leső.
Nem tartok be fegyelmi szabályokat, nem követek tilalmakat sem.
Nem ismerek rítust vagy zenét, nem gyakorolok jóindulatot és kötelességet.
Amit az emberek képesek megtenni, azt egyáltalán nem értem.
Amikor éhes vagyok, eszem, amikor szomjas vagyok, iszom,
amikor fáradt vagyok, alszom, felébredve tevékenykedem.
Amikor meleg van, szellősen öltözöm, amikor hideg van, több ruhát veszek fel.
Gondolat és töprengés nélkül mi a bánat, mi az öröm?
Nincs sajnálat, nincs becsvágy, nincsenek emlékek, nincsenek ötletek.
A hétköznapi élet hullámhegyei és hullámvölgyei csak egy utazás vendégfogadói.
Találó hasonlat lehet egy fa az erdőben, amin madarak csücsülhetnek:
nem próbálja meghiúsítani a jövetelüket
és nem próbálja megakadályozni őket távozásukban.
Nem elkerülve, nem keresve, nincs dicséret, nincs szidás,
nem ellenszenves a csúnyaság, nem irigylem a szépséget.
Nem futok egy csöndes szobába vagy rohanok el a nyüzsgő városból.
Nem beszélek mások hibáiról vagy túlzom el, ha igazam van.
Nem óhajtozom magas rangúnak lenni,
nem veszem semmibe az alacsonyabb rangúakat vagy a fiatalokat.
Barát és ellenség, hatalmas és kicsi, belül és kívül,
szomorúság és boldogság, nyereség és veszteség,
becsület vagy sértegetés, veszély vagy könnyebbség:
a tudatom nem lát kettősségeket, hanem egykedvű, minden ugyanolyan.
Nem vezet szerencséhez és nem indít el balsorsot.
Érzékelve válaszol, visszatérve megint keletkezik.
Nem félek a fegyverektől, nem ijedek meg a vadállatoktól.
Utalhatok bármire, ami kéznél van, anélkül hogy korlátoznának a nevek.
Szemeimet nem vonzzák a formák, a hangok nem lépnek be a fülembe.
Bármi jelenjen is meg, mind a valótlansághoz tartozik.
Férfiak és nők formái és hangjai nem rögzített létezők.
Közömbös lévén a fizikai megjelenésekkel szemben,
nem befolyásolnak és nem ragaszkodom,
szabadon vándorolva semmi nem tud letörni.
A szavakkal ki nem fejezhető jelenlét fénygömbje kívül-belül mindenhol ragyog,
közelség vagy távolság nélkül beborítva a négy negyedet.
A fény nem fény, olyan mint a Hold a vízben.
Mivel nem tudod megragadni vagy kidobni, hogyan tudod bármihez hasonlítani?
Amikor megérted ezt a rejtélyes szerepet, akkor mindent meghaladsz.
Ha bárki kérdezi a vallásomat, akkor az csupán ennyi.

Liu Yiming szövegmagyarázata

Ez a hosszú vers csak a nem elmélkedést szemlélteti. A csoda a nem elmélkedésben rejlik, ami által az ember úgy haladhatja meg a világot, hogy közben a világban marad, szabadon vándorolva, létezők által nem korlátozva. Egy porszemet sem szabad beengedni az ember szívébe, mivel bármily kevés por is van belül, kibontakozik a vég nélküli emberi tudatosság. Mihelyt kibontakozik az emberi tudatosság, az ember szeszélyessé válik és elveszti az önállóságát, illetve a függetlenségét, gazdának gondolva a szolgát és szolgának tekintve a gazdát. Hogyan lehetne akkor szabad?

Ha az ember teljes mértékben nem elmélkedő, megzavarhatatlan és megingathatatlan tud lenni, akkor független. Amikor független, akkor önálló. Milliárd töprengés elnyugszik, nem keletkeznek belebonyolódások. „A szavakkal ki nem fejezhető jelenlét fénygömbje” mindent átható és felölelő, anélkül hogy távolit vagy közelit megkülönböztetne. Ez a szabadság igazi elérése, a nem elmélkedés magasztos szerepe.

 

A vers és a szövegmagyarázat angol fordításban megjelent:

Chang Po-Tuan, trans. Thomas Cleary: Understanding Reality - A Taoist Alchemical Classic (University of Hawaii Press, Honolulu, 1987), 166-168. o.

Magyarra fordította: a Magyar Taoista Egyház fordító és könyvkiadó csoportja

A Wùzhēn piān (悟真篇) címének fordításai és a mű felépítése

A Wùzhēn piān (悟真篇) Zhang Boduannak (張伯端), a Song-dinasztiabeli belső alkimistának a fő műve. Alábbiakban megismerkedhetünk a mű címének lehetséges fordításaival és felépítésével.

A mű címe

(wù)

Jelentése: felfogni, megérteni, ráébredni, tudatába kerülni. Egyben a csan/zen buddhizmus egyik központi fogalma is, mely egyfajta tiszta tudati élményre utal (japán kiejtésben: szatori).

(zhēn)

Jelentése: igazi, valódi, valós, valóság, hiteles, tökéletesség. Központi taoista fogalom, találkozhattunk már vele például a zhēnrén (真人) szóösszetételben (jelentése: valódi ember), ami a xiān (仙, halhatatlan) kifejezéssel egyenértékű, így a taoista művelést beteljesített gyakorlóra utal.

(piān)

Jelentése: fejezet, szakasz, esszé, cikkely, írásmű.

A mű címe tehát egy kulcsfontosságú buddhista és taoista kifejezést foglal magában, jelezve ezzel az olvasónak, hogy a szerző mind buddhista, mind taoista oldalról közelíti meg témáját. Ez a "kettősség" érhető tetten a mű felépítésében is (lásd lejjebb). Fentiek értelmében a mű címének lehetséges fordításai a következők:

  • Esszék az igazság megértéséről (Davis és Chao 1939)
  • Fóliánsok a tökéletesség felfogásáról (Boltz 1987)
  • Ráébredés a tökéletességre (Kohn 1993)
  • A valóság megértése (Cleary 1997, Wong 1997)
  • Fejezetek a valódira ébredésről (Crowe 2000)
  • Fejezetek a tökéletességre ébredésről (Komjathy 2004)
  • Esszé az igazság felismeréséről (Bertschinger 2004)
  • Ráébredés a valóságra (Pregadio 2009)

A mű felépítése

I. könyv: Közvetlen magyarázat

Ez a szakasz tartalmazza a belső alkímiai folyamat leírását a jellegzetes taoista kifejezésekkel (pl. Valódi Ólom, Valódi Higany, Tigris és Sárkány stb.).

  1. rész: 16 vers, mely az Elixír Yin és Yang összetevőinek teljességére utal (2x8=16, így mind az Ég Előtti, mind az Ég Utáni nyolc guát felöleli).
  2. rész: 64 vers, mely a Yijing 64 hexagramjához kapcsolódóan az alkímiai folyamathoz szükséges Gyógyíreket veszi sorra.
  3. rész: 18 vers, melynek felosztása a következő
  • 1 vers, mely az Egységet jelképezi,
  • 12 dal, mely a Tüzelési Folyamat 12 fázisát mutatja be,
  • 5 vers az Öt Változó Állapot jelképezésére.

II. könyv: Külső gyűjtemény

Ez a szakasz főleg buddhista kifejezésekkel magyarázza az alkímiai folyamatot (pl. Buddha teste, három világ stb.).

  1. rész: 4 vers
  2. rész: Különféle versek
  3. rész: 12 vers

 

Felhasznált irodalom

A mű felépítésére (2. oldal) és címének értelmezésére (5. oldal) vonatkozó részek forrása: http://www.goldenelixir.com/files/Introduction_to_Awakening_to_Reality.pdf

A mű címének eddigi angol fordításai megtalálhatóak itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Wuzhen_pian

A Szentiratok használata

A  Szentírás egy olyan tanítás, amely eltér a hagyományos írásoktól, könyvektől, versektől. Ennek az írásnak a birtoklása egyfajta tiszteletet von magával. Az ilyen írásokat nem szokás kidobni, ha nincs rá szükségünk ajándékozzuk el, vagy égess el nyílt tűzön. Ne  lépjünk át fölötte, ne  tegyük le a földre, tároljuk szépen, ne hajtogassuk be a sarkát. A keleti tanításokban a Szentírásokat különálló lényként kezelik, akinek saját tudata van, saját Szellemisége, és ehhez a szellemiséghez is imádkoznak, hogy segítse a könyv megértését.

Tartalom átvétel