Taoista Tanítások

Taoista Tanítások

Tiszteletreméltó Lao Ce, a taoizmus megalapítója, több, mint 2500 évvel ezelőtt fektette le a mostani taoizmus alapjait. Azonban már előtte is léteztek azok a tanítások, amelyeket ő is felhasznált. Az évezredek során sok irányzata és még több iskolája kialakult ennek a gazdag hagyománynak. Ennek egyrészt az idő az oka, másrészt az, hogy a taoizmus gyökerei az ősi sámán vallásban, azaz a Wu sámánok hagyományaiból indulnak.
Ha megvizsgáljuk mivel foglalkoztak az Ókorban a Wu sámánok, akkor azt láthatjuk, hogy a mai napig ezekkel a tevékenységekkel foglalkozik a taoizmus.

  1. Mennyekkel való kapcsolat
    A Wu-pap feladata az volt, hogy ki tudjon lépni a testéből, és elutazzon az Istenségekhez és kérdéseket tegyen fel. Ezeket általában révület útján tette. A Wu-papok eszköze ehhez egy spirális pályán haladó tánc a Yu Lépései.
  2. Jövendölés tanácsadással
    A jövendölés az esemény, az idő és a hely meghatározása. Hogyan jövendöltek?
      a. Asztrológiával
      b. Jósló csontok segítségével
      c. Jóslás higannyal
      d. Cickafarkkóróval
      e. Vízzel
      f. Jóslás transzban
  3. Földistenségekkel való kapcsolatteremtés
  4. Jelek fejtése
      a. Álomfejtés
      b. A különleges történések megfejtése
  5. Kísértetek vagy guik elűzése
  6. A gyermekáldás elősegítése
  7. Szerencsehozás vállalkozásokhoz, hadviseléshez
  8. A Feng Shui
  9. Gyógyítás
  10. Természet erőinek befolyásolása
  11. Halottak tudatának átvezetése
  12. A megölt állat tudatának kiengesztelése

Ezeket a tevékenységeket a mai napig, szinte mindenki folytatja a Földön, különböző eszközökkel. Kortól és kultúrától függően csupán a hangsúlyban vannak eltérések. Egy mezőgazdasággal foglalkozó ember számára természetes, hogy komolyabban foglalkozik a Föld erőivel; egy városi hivatali munkás inkább az égi erőkkel veszi fel a kapcsolatot; míg egy szerzetes más dimenziókból szerez tanításokat.
A modern kor emberének is más és más tűnik fontosnak. Mivel technikai fejlettségünk sok lehetőséget biztosít, amit néhány évszázaddal ezelőtt nehezen tudtak biztosítani, mint élelmezés, ruházkodás, könyvek beszerzése, zenék rögzítése és kommunikáció, ezért másra helyezzük a hangsúlyt. Rengeteg időnket felemészti környezetünk szinten tartása, és mivel szellemünket alig használjuk, felébred tudatunk megismerésének vágya. Érzelmi és testi szükségleteink igen sokszor eltompítják tudatunkat, mégis egyre többször úgy érezhetjük, hogy mindezeket nem kívül, hanem magunkban kell megoldanunk.

A wudangi Taizipo kolostorban élő Méhecske halhatatlan szerint nem attól válik valaki a Tao követőjévé, hogy olyan ruhában jár, olyan szavakat használ, hanem, mert szívében hordozza a Taót. Ez a kijelentése is azt mutatja számunkra, hogy a Taót követni nem más, mint felfedezni azt a lényünkben. Ezzel az új dimenzióval az ókori Wu sámánok tevékenységeit átfogó és azt megértető új gyakorlatrendszer alakult ki. Azaz nem csak felhasználjuk a Tao áldását egyéni és közösségi célok érdekében, hanem egyenesen a Taóval való egybeolvadás lett a fő idea. Emellett természetesen megmaradt a Tao jótékony hatásainak felhasználása. Akik a Tao időtlen és formától mentes értékeit kutatják, nagyrészt a Teljes Valóság, a Quanzhen irányzatba tömörültek. Ennek az iskolának a megalapítója és mesterei:

Lü Dongbin呂洞賓 (i.sz.796-ban alapította) (más nevei: Lü Shunyang, Lü Yen) - Cui Xifan tanítványa

Ezt követően két hagyomány alakult ki:
1. Longmen龍門 - a Sárkány Kapu Irányzat, más néven Beiquanzhen - Északi Teljes Valóság Iskola, vagy Északi Iskola (Beizong 北宗), amit a Hét Tökéletesedett irányított
Alapítójuk: Wang Chongyang王重陽 (Wang Zhe, vagy Wang Zhongfu) (1123 /1112/–1170) és amiből kialakult az Aranyvirág Mozgalom; és Chén Xīyí 陳希夷 (Chén Tuán 陳摶 ) az Ég Előtti Határtalan Iskola (Xiantianwujimen) vagy Ég Előtti Menny Útja (Xian Tian Dao) megalapítója.

 Wang Chongyang

 Chén Xīyí

2. Zeyang紫陽 - Bíbor Yang Irányzat, más néven Nanquanzhen - Déli Teljes Valóság Iskola, vagy Déli Iskola (Nanzong 南宗), amit az Öt Pátriárka vezetett
Alapítójuk: Liu Haichan 劉海蟾 (Liu Cao) és tanítványa Zhang Boduan (983 – 1082 vagy 987-1082) (Pingshu 平叔, Ziyang 紫陽)

 Liu Haichan

 Zhang Boduan

Azoktól a taoistáktól eltérően, akik főként külső eszközökkel hatottak a jelenségekre, nem külső, hanem Belső Út művelőinek, gyakran Belső Alkimistáknak nevezik őket. A világszerte elterjedt a taoista gyakorlók közül nem mindenki gyakorolja ennek az útnak a módszereit. A Belső Alkímia gyakorlásával megismerjük a minket és környezetünket alakító erőket. Ez nagy felelősséget jelent, amivel nem mindenki birkózik meg. Az út során megismerkedünk a negatív befolyásoló erőkkel is, és a tudatunkban elraktározott félelmekkel, frusztrációkkal és egyéb nem kívánatos dolgokkal. Csak azok tudnak a Belső Alkímia útján haladni, akik nem hoznak létre akadályt a belső negativitásaikból, megtartják nyugalmukat és stabilitásukat és képesek felismerni ezek működését, valamint rendelkeznek elegendő akaraterővel, hogy elkerüljék azokat. Nem torpannak meg sem belső, sem külső támadások hatására, hanem kitartanak a Tao elvei mellett. A Tao elvei egy bezárkózott ember számára, igen nehezek, mivel a Teresség és Fényesség – mint a Tao két aspektusa, csak akkor áldják meg életünket, ha mi magunk sok Teret és Fényt varázsolunk életünkbe. Az egoizmust, mint a tudatot beszűkítő tulajdonságot, ami során csak a teljességünk egy kicsiny részével azonosítjuk magunkat, alkalomtól függően csak egy-egy szereppel, a Tao elkerüli.

Az Út és az Erény az a jól ismert kifejezés, amelynek mély megismerése megmutatja számunkra egyrészt a Tao működését, azaz az utat, másrészt konkrétan megtanítja, hogy mit tegyünk annak elérése érdekében, azaz az Erényeket. A Taót legkönnyebben úgy ismerhetjük meg, hogy felfedezzük magunkban. Önmagunk kutatása során azonban meg kell értsük, hogy tudatunkat vizsgálva annak két fajta természetét ismerhetjük meg. Az Emberi, vagy Ég Utáni Természetet, vagy az Eredendő, vagy Ég Előtti Természetünket. Hogy lehetséges az, hogy a tudatnak két fajta természete van? Mindez természetesen csak relatív szinten tapasztalhatjuk. Tudatunk időtlen-idők óta létezik. Ennek egyetlen oka van, hogy természete megegyezik a Tao természetével, örök és elpusztíthatatlan. Éppen ezért, mivel tudja magáról, hogy elpusztíthatatlan, képes belefeledkezni világi játékokba. Ez ahhoz hasonló, amikor szabad emberként elkezdünk sakkozni, és rövid időn belül a teljes tapasztalási terünket egy-egy bábu mozgására szűkítjük le. Ha ezt a bábut sérelem éri, mi is sérelmet tapasztalunk. Ez a beszűkülés és azonosulás a teljesség egy kis részével az egoizmus folyamata. Ha ehhez a beszűküléshez hosszú időn át makacsul kötődünk, kialakulnak az elmék, azaz az egoizmusunk szerepei. Ezek az elmék együtt alkotják az Emberi Természetünket.
A két természetünk alapos megkülönböztetése dönti el, hogy milyen eredménnyel jár önmagunk kutatása. Minél inkább az Emberi Természetünket kutatjuk, csupán világi bölcsességet gyűjtünk, ami nem tartalmazza a valódi nyugalmat, szeretetet és bölcsességet. Még ha fel is ismerünk pozitív dolgokat, mindezek múlandóak. Csak az Eredendő Természetünk kutatása visz minket közelebb a Taóhoz. Eredendő Természetünk kínai kifejezése a Xing, míg az Emberi Természetünk a Xin, ami Szívet, vagy érző lelket jelent. Míg az előbbit megismerni, addig az utóbbit művelni kell. A megismeréshez az Út szolgál, a műveléshez az Éggel összhangban működő Erény. A Xing megismerésekor az Ég Előtti törvényekkel találkozunk, ezek a Haók, az Ég Utáni Természetünk megismerésekor a Mingeket, a világot irányító törvényeket ismerjük meg. Az Öt Hao tizennégy tulajdonsága és a Ming huszonhárom tulajdonsága közül mindenki mást és mást kapott meg aktívnak. Ez az egyik oka a szellemi különbségeinknek. Hogy pontosan milyen Xingek és Mingek léteznek és ebből kinek, melyik adatott meg, azt meditációs elvonulásokon ismerhetjük meg.

Összefoglalva: az Út és Erény kifejezésben a Belső Alkimista számára az Út a saját tudata Eredendő Természetének megismerését célozza, míg az Erény a Tao Ég Utáni törvényei, azaz Mingek megértése szerinti életet mutatja meg számunkra. Attól függően, hogy ki mennyire képes megváltoztatni szemléletét az Eredendő Természetének megértése alapján, és mennyire tudja természetesen és könnyedén gyakorolni az Erényeket, válik valaki egyre jobban a Tao követőjévé. Akinek már ezen törvények jelentik az egyedüli valóságot, ő a teljes megvalósított halhatatlan.

Erő és rugalmasság

„Ha valaki erős, de nem agresszív, hanem alázatos, akkor nem lesz ingerlékeny, hanem békés, kiegyensúlyozott. Ha valaki engedékeny, de nem gyenge, cselekedeteiben megfontolt, akkor nem tehetetlen lesz, hanem a megvilágosodás felé emelkedik.” – Liu Yiming


A taoista tanítások szerint az Arany Középút az egyetlen mód arra, hogy harmóniában éljünk környezetünkkel. Elveti a két szélsőséget, a túl erőset és a gyengét. Tanításai szerint a túl erős az kemény, így idővel megtörik, a túl gyenge pedig esetlen, így nem támogatja őt az Ég. Míg az előbbi, túlzott bátorságból merített merészség, az utóbbi félelemből szült gyávaság. Az egyik esetben túlzottan ragaszkodunk a hatalmunkhoz, a másikban a nihilhez. Az Arany Középút e kettő dinamikus összhangját tanítja, aminek alkalmazhatósága a bölcsességünktől függ. Ha bölcsesség helyett múltbeli sérelmeinket és jövőbeli vágyainkat vesszük alapul életünk döntéseinél, akkor elkerülhetetlen a világgal való konfliktus.
Mit jelent, hogy a bölcsességből merítjük döntéseinket? Tanítóink szerint ez az Ég és Föld törvényeivel összhangban történő változásokon alapul. Ha megértjük a Változások Törvényét, amely irányítja Ég és föld egymásba alakulását, a négy évszak körforgását, a Nap és Hold pályáját, és ezek aktuális energiája szerint hozzuk meg döntéseinket, akkor azt a Tao kitűnteti jelenlétével, és támogatja. Liu Yiming szerint a következőkben rejlik az erő és rugalmasság használatának titka:


A négy évszak körforgása


Tavasz, nyár, ősz, tél – ez a négy évszak. Tavasszal a dolgok előbújnak, nyáron növekednek, ősszel van az aratás, télen a tárolás. Mindegyiknek megvan a fordulója, majd továbbhalad; mikor a kör teljes, újra kezdődik, így hát a négy évszak folytonossággá csatlakozik.
Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az ok-okozati törvény, az elvétel és hozzáadás Dao-ja. Az elvétel alatt a fölöslegben lévő erő és harag elvételét értem; a hozzáadás alatt pedig a gyengeség és hajlékonyság által okozott hiány betöltését.
Úgy erősnek lenni, hogy ne csússzon ki az irányításunk alól, hajlékonynak lenni úgy, hogy nem válunk erőtlenné – az erő a rugalmassághoz kapcsolódik és a rugalmasságban erő rejlik.
Az erő és a rugalmasság illenek egymáshoz, Yin és Yang illenek egymáshoz, van lehetőség magasan vagy mélyen repülni, hatalmasnak vagy aprónak lenni, lehetséges fejlődni vagy hanyatlani, együtt vagy ellen haladni. Gátlások nélkül alkalmazkodni, az egyenesség és tisztességtelenség párhuzamosan létezők, majd összeolvadnak a négy évszak rendjében. A szabad változás, a menny és a föld egy testben létezik, a Teremtés egy tudatban létezik, úgy, hogy mindez nincs korlátozva a menny, a föld és a Teremtés által.
A Tao Felébresztése című munkájában a daru és teknős példáján elmélkedve máshogy is kifejti az erő és rugalmasság tanítását.


 A daru és a teknős


A daru jól tudja táplálni a szellemet, ezért ezer éven át tud élni. A teknős jól tudja táplálni az energiát, így egy évszázadot is túl tud élni élelem nélkül.
Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az élet meghosszabbításának a Tao-ja. Ha az ember képes alázatosan élni, hajlékonynak, egyszerűnek és őszintének lenni, nem vesztegetve az energiát, hanem táplálva, akkor telve lesz energiával. Ha az ember képes töprengés és rágódás nélkül létezni, kevés vággyal és kevés ambícióval, nem használja túl a szellemét, hanem mindig ápolja, akkor szelleme teljes egész lesz.
Mikor az energia teljes és a szellem egész, a gyökér stabil és az alap biztos. Mindez kiterjeszti életed fonalát, meghosszabbítja életed leromlás nélkül. A daru és a teknős képes hosszú ideig élni, sőt az egyik csak a szellemét, a másik meg csak az energiáját tartja hiánytalanul; és mennyivel több lehet az, mikor mind a szellem, mind az energia teljes – hogy nem tudnál így hosszan élni?

Egyensúly és harmónia

A taoista idea nem a világtól való elszakadást tűzte ki célul, hanem az Ég és Föld egyensúlyát és harmóniáját. A Taón járva nem csak az Égi törvényeket vesszük figyelembe, hanem a Földieket is. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy az Ég teremtette a Földet, így abban is megtalálhatóak az Égi törvények. Másrészt, bár könnyebb testen kívüli állapotban fejlődni, de amíg a testünkben vagyunk, annak törvényeit is figyelembe kell venni. Ha összhangba kerülünk az Ég és Föld közötti mozgásokkal és átalakulásokkal, és megvalósítjuk köztük a harmóniát, akkor emberi testben egyaránt fejleszthető a Szellemünk és testünk. Az egyensúlyról és harmóniáról a következőt írja Liu Yiming:


Mennydörgés és szél


A mennydörgés vad, intenzív és erős; a szél fokozatos, kiterjedt és lágy. Mikor a szél és a mennydörgés egyesül, akkor vagy a kemény intenzitás veszi körül a lágy szelídséget, vagy a lágy szelídség kemény intenzitást tartalmaz. A lágyság és keménység kiegészítik egymást.
Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint a lágyság és keménység kiegyensúlyozott harmonizálásának Tao-ja. Mikor az emberek gyakorolják a Tao-t személyiségük fejlesztésére, hogy megfelelően bánjanak az eseményekkel és a társadalommal, ha mindig kemények, indulatosak és agresszívak, túlságosan türelmetlenek, akkor cselekedeteikből hiányozni fog az állhatatosság, lelkességük eltompul. Máshogy, ha az ember mindig lágy, akkor kétkedni fog, félelemmel teli és hatástalan lesz, és mindig túl gyenge ahhoz, hogy feladatait sikerre vigye. Ez a lágyság haszontalan.
Amennyiben az ember határozott tud lenni döntéseiben, rugalmas a fokozatos gyakorlásban, sietség vagy késlekedés nélkül, agresszivitás vagy gyengeség nélkül; a lágyságot és keménységet kiegyensúlyozva, egyensúlyt és harmóniát elérve, akkor üdvére válik, bárhova megy. Amennyiben ezen a módon tanulmányozzák a Tao-t, végső fokon megértik majd a Tao-t. Amennyiben a Tao-t ezen a módon gyakorolják, végső fokon bizonyára ráébrednek a Tao-ra.
Következésképpen, ahogy egy bölcs által írott klasszikus mondja: „Az egyensúly a világ fő támasza, a harmónia pedig az út, ahol a világ a Tao-ba érkezik. A harmónia és az egyensúly megvalósításával az ég és a föld helyükre kerülnek, a miriád dolgok felnőnek.”
Ím, ez az egyensúly és harmónia fontossága a Tao-ban.

Tartalom átvétel