A kitartásról és az alázatosságról

A kitartásról és az alázatosságról

„Alázatosságból a magasságokba kapaszkodva, a sekélyen áthaladva a mélység felé, fokozatosan erőt kifejteni egy alapos módszer alapján, nem számolva a hónapokat és éveket, nem csüggedve, végső fokon a megvilágosodás elérhető.
A legfontosabb, hogy ne vesztegessük az időt tétovázással, és félúton ne adjuk fel, mert mindez csak boldogtalanságban hagy. Ez különösen igaz olyasvalamiben, mely változás nélkül örökké tart és csak hosszan tartott erőfeszítéssel teljesíthető.” - Liu Yiming


Miért jó alázatosnak lenni? Liu Yi Ming szerint:


„Ha az emberek képesek kiüríteni szívüket és alázatosnak lenni egymás felé, akkor erényben gazdagodnak, mely feltölti s mások fölé emeli őket. Minél inkább képesek üresnek és alázatosnak lenni, annál inkább feltöltődnek és emelkednek. Folytonosan üresnek lenni, folytonosan feltöltődni, folytonosan alázatosnak lenni, folytonosan felemelkedni, ami nem jelent mást, mint hogy az üres mégis teli, a teli mégis üres, az alacsony mégis magas, a magas mégis alacsony; mindegyik csatlakozik a másikhoz egy egységet alkotva, az üresség és a teljesség megfelel egymásnak.”


„Mikor az emberek alázatosak és minimalizálják magukat, felhagynak az okoskodással, szerények és uralkodnak magukon, akkor mások gyakran tisztelik őket; időről-időre javukra válik a szívük kiürítése, s végül mások fölé emelkednek, bármivé válnak, csak nem alacsonnyá. Ez olyan, mint egy gödör a földön, melyet fokozatosan feltölt az oda sodródó talaj.” - Liu Yiming

Tartalom átvétel