A leírtak szerint, a TaiJiQuan származását a Pihekezű Halhatatlannak, Zhang Sanfeng-nek (張三丰)tulajdonítják.
A Halhatatlan a Song-dinasztia (960-1126) második felében született a Liaodong beli Yizhou-ban. “Hét láb magas, darucsontú, szálegyenes tartású ember volt. Az arca kedves szemöldökével és nemes vágású szemével az ősi holdhoz hasonlított. Lándzsa alakú szakálla télen-nyáron ugyanazon bambuszkalap alól kandikált ki.” Hungwu uralkodásának 27. évében a Wudang hegységbeli Hupei-ben tartózkodott, ahol a kor klasszikusainak filozófiai írásait tanulmányozta. Éppen kedvenc művét olvasgatta, mikor egy vidám madár szállt az udvarába. Zhang Sanfeng felfigyelt rá, és az ablakából hallgatta énekét. Kis idő elteltével, a madár meglátott egy összetekeredett kígyót a fa lábánál, abbahagyta az éneklést, kiterjesztette szárnyait és lecsapott ellenfelére. A kígyó hamar észlelte a veszedelmet; a madár támadásait körkörös hajladozással, ide-oda mozgással és hullámzással próbálta kivédeni. Ha a madár a fejét támadta, a kígyó elhúzta a fejét, és a farkával csapott vissza, ha a madár a farkát támadta, a fejével ütött oda. Ahányszor ellentámadás érte, a madár tehetetlenül és zavartan szállt vissza a fára. Hosszú idő telt el így, döntő csapás nélkül. A Halhatatlan szerette volna közelebbről látni az egészet, de mire odaért, a kígyó és a madár már eltűntek. Zhang Sanfeng egyfajta kinyilatkoztatásként élte meg a kígyó és a madár küzdelmét, és ez megalapozta számára a Taijiquan elméletét. Maga az összetekeredett kígyó a Taiji szimbólumára emlékeztette őt, amely szerint a lágy mindig felülkerekedik a keményen.
Zhang Sanfengnek különleges szokásai voltak, és ezeknek mély magyarázatot adott. Kedvenc időtöltéseit szinte mindig éjszaka végezte, mivel úgy vélte, hogy a Qi-t ilyenkor könnyebben lehet fejleszteni. Ezek a gyakorlatok a következők voltak:
- formagyakorlatok végzése újholdnál egy sötét éjszakán, növeli az életerőt;
- kardtáncoltatás (a TaiJi kardos formagyakorlata) holdfénynél, amely Qi-t halmoz fel a testben;
- éjszakai hegymászás, amely erősíti és mélyíti a lélegzetet;
- klasszikusok olvasása esős éjszakákon, hogy tisztítsa a gondolatokat és
- meditáció éjfélkor, amely felragyogtatja a szellemet.
Taiwanon járva hallhatunk más történetet is Zhang Sanfeng-ről és a Taijiquan kialakulásáról. Az egyik szerint Zhang Sanfeng fiatal korában elhatározta, hogy magas szintű harcművész szeretne lenni. A kitartása és türelme megvolt ehhez, de az általa ismert stílusok nem feleltek meg számára. Egy, a hatékonyságában mindent felülmúló stílust keresett. Pihenés közben egyszer víziószerű látomása támadt. A látomásban 24 tündér jelent meg előtte, mindegyikük egy igen különös, az eddigiektől teljesen eltérő mozdulatot mutatott be.
Ezek a technikák lenyűgözték Zhang Sanfeng-et, ezért miután magához tért, rögtön gyakorlásukhoz látott. Rövid időn belül sikerült elsajátítania a látottakat, ez lett a Taijiquan gyakorlatainak alapja
TaiJiQuan jelentősége
A taoizmus tanításai rávilágítanak, hogy egy fáradt, kimerült testben nehéz szellemi eredményeket elérni. Ha speciális gyakorlatokkal uralmat szerzünk testünk, és így érzelmeink felett, akkor a könnyebben elérhető a szellemi megvalósítás. Ez két lépésben történhet meg. Egyrészt a testet tápláló Három Kincs helyreállításával, majd e Három Kincs testben való átalakításával és keringetésével. Ha mindez megvalósult, akkor szolgálni fogja a nyugalmunk, szeretetünk és bölcsességünk megvalósulását. A tanítások értelmében a Három Kincs művelése nélkül bár elérhetőek szellemi állapotok, nem tudnak életünkben megvalósulni. A Teljes Valóság Iskola e folyamathoz Belső Alkímiát, mint mozdulatlan gyakorlatsort, illetve Taijiquant, mint mozgó gyakorlatsort javasol.
A Taijiquan-t a Wudang-hegységben, Zhang Sanfeng alkotta meg, és a mai napig az egyik legközkedveltebb módszer belső folyamataink ápolására.